A 46-os ételintolerancia panel a táplálkozással összefüggő bizonytalan hasi panaszok hátterének feltérképezésében és diétás kezelésében nyújthat segítséget. A vizsgálat során 46 táplálékkal szemben termelődő specifikus IgG ellenanyag szintje kerül meghatározásra.

A táplálékintoleranciák egy részénél a panaszokat a bélfal károsodott áteresztőképességére vezetik vissza. Az elmélet szerint a károsodott bélfalon keresztül részlegesen lebomlott táplálékalkotók (fehérjék, nagy molekulájú szénhidrátok) juthatnak át, melyek a szervezetet ellenanyagválaszra késztethetik. Ilyen ellenanyagok az IgG antitestek. Az IgG négy alosztálya közül az IG1, IgG3, (IgG2) termelődése gyulladást kiváltó molekulák keletkezéséhez vezethet, ami számos klinikai tünet megjelenéséhez járulhat hozzá.

Fontos megjegyezni, hogy az lgG alapú ételintolerancia tesztek hasznosságát már évtizedek óta vizsgálják, számos kutatás folyt ezzel kapcsolatban, az eredmények azonban ellentmondásosak. Egyes szakértők véleménye szerint a táplálékhoz kapcsolt IgG szintek megemelkedése adott étel elfogyasztását követően az emberi immunrendszer normális működésének velejárója és nem feltétlenül kóros reakció. Mivel nincsenek egyértelmű tudományos bizonyítékok, melyek az IgG alapú ételintolerancia tesztek diagnosztikai szerepét alátámasztanák, a Magyar Allergológiai Klinikai és Immunológiai Társaság, valamint a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége ezen tesztek végzését nem javasolja sem a táplálékallergiák, sem a nem immunmediált táplálékérzékenységek diagnosztikájában.

Újabb kutatási eredmények az mutatják, hogy egyes gasztroenterológiai kórképekben (pl.: IBS) a személyre szabott diéta beállításához ugyanakkor hasznos lehet az ételspecifikus IgG szintek ismerete az ezen a területen jártas szakemberek számára a dietoterápia megtervezéséhez, mivel a klinikai panaszok és tünetek csökkenését tapasztalták, ha a magas ellenanyagszinttel rendelkező élelmiszereket átmenetileg kiiktatták.

Mivel a táplálkozással, gasztroenterológiai panaszokkal összefüggő kórképek differenciáldiagnosztikája komoly felkészültséget és tapasztalatot igényel, továbbá a szakértői kontroll nélkül alkalmazott eliminációs diéták kockázatot hordozhatnak magukban (pl.: alultápláltság, vitaminhiány kialakulása), így feltétlenül azt javasoljuk, hogy a vizsgálat igénybevételéhez, illetve az eredmények értelmezéséhez és felhasználásához konzultáljon a területen jártas szakértővel (orvos, dietetikus).

A vizsgálat a csomagba tartozó táplálékokkal szemben termelődő táplálék-specifikus IgG ellenanyagok jelenlétét vizsgálja.

Alma, bárányhús, brazil dió, brokkoli, burgonya, búza, csirkehús, dinnyemix, dió, durum búza, édesvízi hal (lazac, pisztráng), élesztő, fehérhalmix (tőke-és lepényhal), fekete ribizli, fokhagyma, földimogyoró, földieper, glutén, gomba, grapefruit, gyömbér, kagyló és rák, kakaóbab, káposzta, kesudió, kukorica, mandula, marhahús, narancs és citrom, olajbogyó, paprikamix (piros, zöld sárga), paradicsom, póréhagyma, rizs, rozsliszt, sárgarépa, sertéshús, szójabab, tea, tehéntej, tojás, tonhal, uborka, zab, zeller, zöldség (borsó, lencse, bab).

➢ A mintavétel, vérvétel díja (4500 Ft) a laborcsomagok árán felül külön kerül felszámításra.

➢ Kérjük a vizsgálat időpontja előtt 5 perccel érkezzen, hogy a szükséges betegfelvételt elvégezhessük.

➢ Legtöbb laborvizsgálat értékeléséhez elengedhetetlen az éhgyomri mintavétel, azaz vérvételt megelőző 12 órában szilárd táplálékot nem javasolt fogyasztani (koplalás). Folyadékként, ez idő alatt, buborékmentes vizet javasolt inni (kávét, teát nem). A tartós éhezés is kerülendő, mivel az éhezés számos laborparaméter eredményét megváltoztathatja. Adott vizsgálatok esetén az éhgyomri mintavétel nem előírt, könnyű étkezés megengedett.

➢ Ajánlott buborékmentes víz bő fogyasztása (kávé, tea nem!).

➢ A mintavételt megelőző több mint 1 hónapja tartó diéta befolyásolhatja az eredményt.

➢ Az antihisztamin szedés a vizsgálati eredményt nem befolyásolja.